2013.10.27. 13:11
Gravitáci(nem-)jó
Hol is kezdjem? első találkozás : a the conjuring vetitése előtt kaptam meg ezt a trélert nagyban,bevallom igen étvágygerjesztően sikerült összevágni. a drámai zárókép a szokásos : minmál tipográfiával kiirt egyszavas cim,a hangulat csak akkor halt meg mikor mögöttem az arab tanulók félrenyelték a kokakólájukat és telibe nyeritettek. Bevallom kellett egy perc mire leesett mi volt a humor tárgya : a magyar kiejtés. 5percig emlegették még kuncogva hogy "gravitációóóó". ok csá .
Ez után a kis ismerkedő után beköltözött a bogár a fülembe hogy na lehet megérné ezt moziban nézni. Full izgalmas,és bennevan az az extra faktor amit az űr titokzatos thriller teli levegője hordoz.
A héten nekiugrottam,nagy reményeket fűzve a háromDÉ élményhez. Majdnem tele is volt a terem,szóval ismét kudos a marketingeseknek. Most nem az a célom hogy pontról pontra leirjam mi történik,mint valami idióta,ez csak egy személyes vélemény lesz inkább.amúgysincs papirom kritikus végzettségről (egyébként minek kell az?)
A film in medias res erejével startol egyből.(hüvelykujj a gimis irodalomóráknak) A látvány abszolút csodálatos,mindenki nyáladzik a széles DDDtől,tényleg jó ötlet volt a technika ennél a filmnél.
Nos pár akcijaú jelenet után az érdeklődés mondhatni 9,81 m/s erővel kezdett zuhanni. A szószerinti űrt Zsorzs és Szandra smalltalkjaival töltögették ki,ami már néha olyan abszurd és felesleges hogy el kellett gondolkoznom vajon Clooney lehet hogy a kapszuláskávé reklámforgatásból keveredett ide véletlen? egyszóval úgy döntöttek hogy a feszültséget a rendkivül szellemes és egyben sármos férfiszereplő jelenlétével próbálják oldani.
Már már megszokottá válnak az akció jelenetek,ahol hiába parázunk mostmár,úgyis tudjuk hogy valahol mindig éppen megmenekül az illető. Eközben fájdalmas sóhajtozások töltik meg a termet.
Muszájjjj lesz kitérnem egy jelenetre ami engem különösen irritál,csak mert alapvetően van bennem egy művészfilmvonal-rezisztencia...talán. az előzmény lényegtelen,a kép a következő : Bullock szenvedve bejut egy állomásra ahol megszadul a szkafanderétől majd elpilled,mindezt úgy,hogy közben a gravitációtól mentes térben éppen úgy lebeg hogy magzat alakot vesz fel,és a különböző vezetékek meg éppen accidentally úgy lebegnek,mintha köldökzsinórja lenne. namost EZT MINEK? ezen kéne könnyeznem? de miköze ennek bármihez is? -itt már ásitottak is,állitom. Ime a jelenet,szó bjutiful,szó művészi,aahh.
Hangsúlyozom itt MÉG volt remény. a hátralevő jeleneteket már nem is tárgyalnám,csak a záróképet,amikor imádkozol hogy "ne most,ne most,ne most..... ha most lesz vége akkor ez egy szar" ÉS LÁM,pont itt lett vége :))) ember... inkább megnézek egy dokumentumfilmet bármelyik űrutazásról,még a rohadt Curiosity-t is elnézném 90percen keresztül ahogy halad 5 centit a Marson,az is jobban érdekelne.
Sosem jelentettem még ki ilyet,de azonkivül hogy ne nézzétek meg,azt tudom még hozzáfűzni : Ha mégis meg akarjátok,csakis moziban éri meg,hiszen a 3D látvány tényleg jól működik ebben a projektben.
utóirat: IMDB 8.6!!! Really??
....really???
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.